A 2015. szeptember 15-én életbe lépett ERP szabályozásnak több olyan kihatása lesz, amire eddig talán nem is gondoltunk. A legfõbb változás fûtéstechnikai oldalról, hogy idén nyár közepétõl gyakorlatilag már csak kondenzációs kazánokat lehet felszerelni vagy üzembe helyezni. Ezt persze eddig is tudtuk, de biztosan találkozunk majd olyan problémákkal, amelyekre eddig nem gondoltunk.

 

A társasházi lakások azok, amelyek valóban sok gondot okozhatnak a bentlakónak a jövőben, ha cserélni kell a kazánt. A legfelső szint kivételével szinte biztosan „összeakadunk” a többi lakóval, különösen, ha gyűjtőkéményre csatlakozunk. Ilyenkor gyakorlatilag vagy mindenkinek váltani kell a kondenzációs technikára, vagy nem válthat rá senki. A közös kémény valódi, komoly buktatója lehet (lesz) a cserének. Attól, hogy valaki kényszerhelyzetbe kerül, mert tényleg javíthatatlan a készülék, a többiek nem biztos, hogy készen állnak, vagy nem biztos, hogy van keretük egy ilyen, közel milliós beruházáshoz és procedúrához.

Ha önálló kéménnyel rendelkezünk egy társasházban, akkor is lehet olyan probléma, amit nem tudunk megoldani egyedül.

A teljesség igénye nélkül:

A kémény átépítésekor biztos, hogy valamelyik felettünk lévő lakásban is ki kell majd bontani a falat hogy a problémás elhúzásokhoz hozzáférjünk. Ez valószínűleg nem fog osztatlan elismerést okozni.

Rengeteg társasházban vannak rossz állapotban a tetőkibúvók és a kéményseprő járdák. Sajnos, ez gátja lehet az átépített kémény átadásának: szembesülhetünk azzal, hogy a kéményseprő az összes kibúvó és járda felújításához köti az átvételt, ami egy nagyobb épület esetén milliós tétel lehet.

A versenyképes alternatíva

A gázkazános fűtésnek ilyen esetekben versenyképes alternatívája lehet a levegős hőszivattyú. Az ár tulajdonképpen összemérhető a kondenzációs kazánnal, főleg, ha figyelembe vesszük a kémény átalakításának költségeit is. És gondoljunk bele, nem kell engedélyeztetni sem a gázszolgáltatóval, sem pedig a kéményseprőkkel. És ami a legfontosabb: egyedül, a többiek hozzájárulása nélkül is megvalósítható.

Bár a levegős hőszivattyúk még csak terjedőben vannak, valójában egy több évtizede kipróbált technológiáról beszélünk. A jól ismert hűtőfűtő klímaberendezések műszakilag nem sokban különböznek tőlük. A készülék „lelke”, a kültéri egység (1. ábra) gyakorlatilag azonos, az országban szükség esetén bőven található azt javítani tudó szakember.

 

1. ábra. Levegõs hõszivattyú kültéri egysége, KS xx DC típus
1. ábra. Levegõs hõszivattyú kültéri egysége, KS xx DC típus

 

A beltéri egység esetében nem ventilátort és lamellás hőcserélőt, hanem szivattyút és lemezes hőcserélőt találunk, rendszerint egy keverőszelep és egy elektromos fűtőpatron társaságában (2. ábra).

 

1. ábra. Levegõs hõszivattyú kültéri egysége, KS xx DC típus
2. ábra. Levegõs hõszivattyú beltéri egysége, KS xx DC típus

Egy átlagos társasházi lakás kifűthető akár egy kisebb, 5 kW teljesítményű berendezéssel. A lakás külső falán vagy az erkélyen egy, a split klímákéhoz hasonló kültéri egységet kell elhelyezni. A lakásban a kazánnál valamivel kisebb beltéri egység jelenik meg, és erre csatlakoznak a radiátorok. Természetesen a radiátorok méretét ellenőrizni kell, valószí-

A társasházi lakások azok, amelyek valóban sok gondot okozhatnak a bentlakónak a jövőben, ha cserélni kell a kazánt. A legfelső szint kivételével szinte biztosan „összeakadunk” a többi lakóval, különösen, ha gyűjtőkéményre csatlakozunk. Ilyenkor gyakorlatilag vagy mindenkinek váltani kell a kondenzációs technikára, vagy nem válthat rá senki. A közös kémény valódi, komoly buktatója lehet (lesz) a cserének. Attól, hogy valaki kényszerhelyzetbe kerül, mert tényleg javíthatatlan a készülék, a többiek nem biztos, hogy készen állnak, vagy nem biztos, hogy van keretük egy ilyen, közel milliós beruházáshoz és procedúrához.

Ha önálló kéménnyel rendelkezünk egy társasházban, akkor is lehet olyan probléma, amit nem tudunk megoldani egyedül.

A teljesség igénye nélkül:

A kémény átépítésekor biztos, hogy valamelyik felettünk lévő lakásban is ki kell majd bontani a falat,hogy a fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb lehessen.

Általános a vélekedés, hogy a hőszivattyút nem szabad radiátoros fűtésre használni. Ez, hasonlóan a többi sommás kijelentéshez, nem általános igazság. A gazdaságos működést hőszivattyúk esetében két tényező határozza meg: a primer és a szekunder oldal hőmérsékletének különbsége. A társasházak általában (gyakorlatilag az összes) városokban találhatók. Itt a külső hőmérséklet magasabb, mint a kisebb településeken és tanyákon. A szekunder oldalon a radiátorok cseréjével segíthetünk, amit egyébként kondenzációs kazánra való váltásnál is meg kellene tennünk.

A társasházakban található gázkonvektorok cseréjekor is komolyan figyelembe vehetjük a hőszivattyúkat. Itt is nagy előny a kémény szükségességének hiánya. Természetesen ekkor magasabbak a beruházás költségei, hiszen a fűtési csőhálózatot is ki kell építeni, ami rombolással, helyreállítással és festéssel is jár. Cserébe viszont egy korszerű, alacsony üzemköltségű és automatikus rendszert kapunk.

A költségek

Egy kisebb hőszivattyút – például a képeken láthatót – kapunk bruttó 900 ezer forint alatti áron, ehhez jön a szerelés és a radiátorok ára. A végösszeg valahol 1,3 millió forint körül lesz, ami összemérhető a kondenzációs kazános rendszerrel: ennyibe bele fog kerülni a tervezés és az engedélyezés, a kémény és a kivitelezés, ha nem a legolcsóbb készüléket választjuk. Ami pluszt kapunk a gázkazánhoz képest:

  • nincs rendszeres kéményellenőrzés,

  • függetleneklehetünkatöbbilakótól,

  • H-tarifa esetén valamivel olcsóbban fogunk fűteni, mint a gázzal,

  • a beltéri egység rendkívül csendes, semmit sem fogunk hallani,

  •  kevésbé fogunk függeni az orosz gáztól.

Bár a levegős hőszivattyúk többsége alkalmas hűtésre, ezt radiátoros fűtés esetén nem tudjuk kihasználni. Viszont ekkor H-tarifát választhatunk, amely kedvezőbb árú, mint a többi lehetőség, igaz, hogy csak a fűtési idényben áll rendelkezésre, ami – tekintve a fűtési célú felhasználást, nem igazán hátrány.
  • Van még egy kérdés, amit meg kell oldanunk, ha hőszivattyút választunk: a használati melegvíz kérdése. Erre több lehetőségünk is van:Villanybojler. Nem a leggazdaságosabb megoldás, azonban egy átlagos család egész éves használati melegvíz költsége ekkor sem magasabb, mint 50-80 ezer forint. Azaz, hiába spórolnánk meg akár ennek a felét, az is mindössze havi pár ezer forintot jelentene, amit észre sem veszünk majd. Gázkonvektorok esetében ez a megoldás általában eleve adott, ehhez nem kell hozzányúlnunk.
  •  Fűtő csőkígyóval ellátott villanybojler. Ekkor lehetőségünk van a használati melegvíz termelésre télen a kedvező H-tarifa és a hőszivattyú, nyáron pedig a normál tarifás áram segítségével. Ha kombi készüléket váltunk ki, akkor akár ez lehet a jó megoldás. Ha eredetileg gázkazánunk és indirekt fűtésű víztárolónk volt, akkor ez lesz a megoldás.
  •  Átfolyós vízmelegítő. Ekkor nem szabadulunk meg a gáztól, de sok lakásban megtalálható még az a megoldás is, amikor egy falikazán és egy átfolyós vízmelegítő él együtt, közös kémény használatával. Itt egyelőre megmaradhat a vízmelegítő.

Nyárády-Berzsenyi Gyõzõ

épületgépész mérnök

Letölthető PDF verzió:

Innocell levegős hőszivattyú, fűtési rendszer