Hogyha a lakásod/házad fűtését korszerűsíted…

Ha egy átlagos méretű lakásban vagy egy kis házban laksz, amelyiknek cirkó fűtése van, de a cirkó nagyon öreg és a végét járja, akkor nézz körül a kéményed környékén!

A kondenzációs kazán jobb hatásfoka

A vonatkozó rendelet értelmében a cirkódat addig toldozhatod-foltozhatod ameddig akarod, de ha kicseréled, akkor csak az úgynevezett kondenzációs kazánra cserélheted. Ez azt jelenti, hogy a jobb energetikai hatásfok elérése érdekében a füstgáz jobban le van hűtve, azaz több hőenergia van belőle kivonva és hasznosítva (kb. 16 %-kal több) mint korábban.

 

A távozó füstgáz némi savas vízzel

A metán - a földgáz fő alkotó eleme (98%-ban) - egy szénatomot és négy hidrogén atomot tartalmaz. Ha elégeted, akkor a szénből széndioxid, a hidrogénből víz keletkezik. A régi kazánoknál  direkt arra vigyáztunk, hogy nehogy a füstgáz lehűljön a harmatpont (kb. 135 Co) alá. Ennél a hőmérsékletnél csapódik ki a hidrogén elégetéséből származó víz. A kémény belső falán lecsurgó savas víz (a földgázban van egy pici kén is, és amikor az oxidja találkozik a vízzel, abból lesz a kénsav) szétmarja a kéményt belülről. A kondenzációs kazánhoz tehát azért kell saválló kéménybélés, mert előre tudjuk, hogy a belső falán csurogni fog a savas víz. Ez a béléscső általában saválló acél vagy saválló műanyag.

A kondenzációs kazánok általában zárt égésterűek, azaz a lángot kívülről csak üvegen keresztül látod, és az égéshez szükséges levegőt nem a helységből szívja el, hanem egy külön csövön keresztül jön valahonnan a lakáson vagy a házon kívülről.

A ventilátor szerepe

A kazán füstgáz kilépő részénél, ahol már eléggé lehűlt, egy ventilátor szívja el a füstgázt, és nyomja bele a kéménybe. A friss levegőt a kazánon beáramló csövön keresztül szívja át. Ez azért is jó, mert a kazánban belül egy picit kisebb lesz a nyomás mint a helységben, és így kizárt, hogy bármi is kijöjjön a kazánból. Ha van egy pici nemkívánatos nyílás is valahol a kazánon, akkor ott inkább a helység levegőjét szívja el, és nem pedig fordítva. Ezért a füstgáz vagy gázmérgezés a helységben ki van zárva.

Cső a csőben kémény

A levegő beszívás egy bizonyos kémény magasságig (kb. 10 méter) történhet úgy, hogy a levegő beszívó csőbe bele van húzva a füstgáz cső. Így a két cső között áramlik az égési levegő lefelé, és a belső csövön áramlik a füstgáz felfelé. Hosszabb kémény esetén a levegő beszívó csövet valahol ki kell dugni az épület falán.

Ezzel eddig megvolnánk, de akkor mi a probléma?

„Kanyar” a kéményben

A kéményeket az esetek jelentős részében úgy építették, hogy van a kémény vonalvezetésében egy két kisebb-nagyobb dobás! Magyarul kanyarog egy kicsit. Ebbe a kéménybe igen nehéz beépíteni a béléscsövet. A kanyarban mindenképpen szét kell verni az oldalát, hogy oldalról behelyezzük az íves idomot. Az egyenes szakasszal nincs gond, de az íves résznél alaposan szét kell verni a lakást!

Gyűjtőkémény a régebbi emeletes házakban

A másik, valójában megoldhatatlan probléma az ún. gyűjtőkémény. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb keresztmetszetű kéménybe több lakás cirkója van bekötve egy strang mentén. Amikor nem kondenzációs kazánról van szó, és forró a füstgáz, akkor van huzat, és ha nem is a legelegánsabb megoldás a gyűjtőkémény, de működőképes.

Vegyesen, azaz kondenzációs kazán is, meg nem kondenzációs kazán is be van kötve ugyanabba a kéménybe, az fizikailag nem működik. Ha pedig minden kazán kap egy külön csövet a gyűjtőkéményen belül, az mértanilag általában nem fér el.

Áttérés kondenzációs kazánra

Ha minden rendben, akkor már csak ár kérdése a dolog. Saccolásom szerint a vadonatúj kondenzációs kazán beszerzési ára, a fűtésszerelő beszerelési díja, valamint a gáz terv és engedélyeztetés, plusz a kémény bélelése egy pár emeletnyi szakaszon komplett mindennel együtt elérheti az egy milliót, és akkor ugyanott vagy, ahol voltál!

Milyen más megoldás lehetséges?

Van többféle is, de ha vigyázol a pénztárcádra, akkor én a levegős hőszivattyút javaslom.

Az sem kerül sokkal többe egy milliónál, de örökre megszabadulhatsz a gáztól és a kéménytől, környezetbarát technológiát választasz, VALAMINNT a fűtési költséged a teljes fűtési idényben akár majdnem a felére is csökkenhet!

Hogyan tovább, ha a levegős hőszivattyú mellett döntöttél?

A kültéri egység helye

Az első és legfontosabb, hogy el tudd helyezni a kültéri egységet (ami ugyanolyan mint a légkondié) valahol a homlokzaton vagy egyéb külső falon. Ha erre a homlokzatra a helyi önkormányzat megtiltotta a légkondi vagy hasonló szerkezet elhelyezését, akkor meg kell próbálni valahol máshol - belső oldalon vagy tetőtérben vagy valahol eldugott helyen, ahol érintkezhet a berendezés a külső levegővel. Ha szerencsénk van, akkor olyan helyet sikerül találni, ahol közel kerülhet a beltéri egységhez. Így a falon keresztül vezetett, a kültéri és a beltéri egységet összekötő csövek és kábelek  hossza minimális lehet.

Mekkora hőszivattyú kell?

Ha kiválasztottuk a helyet, akkor meg kell határozni a berendezés szükséges méretét, azaz a teljesítményét.

Ha precízek akarunk lenni, akkor az építész tervből vagy utólagos felmérésből ez pontosan kiszámítható. A legjobb, ha erre szakembert kérünk fel, hiszen - az új törvény szerint - ha értékesítjük a lakásunkat, akkor energia auditot kell készíttetnünk. Annak a szükséges téli maximális hőigény kiszámítása az első lépése. Következésképpen bőven elegendő vállalkozót találunk a piacon, aki ezt a számítást el tudja végezni. Ezt a számítást az INNOCELL is el tudja készíteni előzetes egyeztetés alapján.

Ha nincs építész terv, akkor a helyszínen kell felmérni az összes falfelületet, nyílászárókat. Ha nincs építész terv, és az adott lakás Budapesttől távol van, akkor az INNOCELL nem versenyképes a helyiekkel. A falfelületeket rétegenként kell megadni, és a nyílászáróknak ismerni kell az úgynevezett „hő átbocsátási tényezőjét”.

Az időjárás napjainkban úgyis meg van bolondulva, és nem akarunk a szabvány szerinti leghidegebb hőmérsékletre (15 Co) számolni, akkor egy igen jó becslés is megfelelő. Adjuk össze a gázfogyasztásunkat a fűtési hónapokban (október 15 – április 15), és vegyük az átlagát, azaz osszuk el 6 hónapnyi órával, vagyis 4170-nel. Ekkor kapunk egy m3/óra számot, amelyet ha megszorzunk 9,44-gyel, akkor megkapjuk az átlag fűtőteljesítményt kW-ban, majd ennek vegyük a kétszeresét. Ez az érték az „átlag kétszerese” általában megbízhatóan megfelel az igényelt maximális fűtőteljesítmény igénynek.

Ökölszabályként és gazdaságossági szempontból mondhatjuk, hogy általában egy normál állapotú, max. 100 m2 –es lakás biztonságos kifűtéséhez az 5 kW-os, azaz a legkisebb és legolcsóbb hőszivattyú elegendő.

Nos, akkor már tudjuk, hogy mekkora berendezés kell, és hova akarjuk elhelyezni. Kérjünk egy szállítási ajánlatot az INNOCELL-től, és akkor már tudjuk, hogy a megrendelt berendezésünk mikorra érkezik, és mennyibe kerül.

Bojlerrel melegvizet is előállíthatsz

Továbbá érdemes választanod egy olyan 100-150 literes (család igényeitől függően) egyszerű, a kereskedelemben kapható villanybojlert, amelyikben a villamos fűtőszálon kívül van egy fűtő csőspirál, amelyen keresztül a hőszivattyú a fűtőpatron bekapcsolása nélkül felfűti a használati melegvíz készítésére alkalmas bojlert. Ez a kereskedelemben általában bruttó 100 ezer forint alatt beszerezhető.

Kivitelezési feladatok, költségek

Ezentúl kell egy közeli, jó referenciákkal rendelkező fűtésszerelő, akiben megbízunk, és ajánlatot kérünk tőle a következőkre:

  •          jelenlegi gázcirkó leszerelése
  •          gázvezeték megszűntetése a gázmérő óra és a régi gázbojler között
  •          kémény nyílások megszűntetése és befalazása
  •          az újonnan vásárolt hőcserélős villanybojler felszerelése
  •          az INNOCELL által leszállított berendezések közül a beltéri egység felszerelése
  •          a szükséges fűtési és használati melegvíz vezetékek kiépítése (ezek néhányszor tíz centiméteres vezetékek, hiszen a bojler is és a beltéri egység a régi cirkó helyére kerül)
  •          csempék falburkolatok rendbe hozása

Ha ezzel megvagyunk, akkor már pontosan tudjuk, hogy a teljes fűtési rendszer cseréje mennyibe fog nekünk fájni. Általában a fűtésszerelés - amely a fent felsorolt munkálatokat tartalmazza - nem szokott 100-150 ezer forintnál többe kerülni a helyszíni körülményektől függően.

Ekkor tehát - az 5 KW teljesítményű hőszivattyú esetében - bruttó 850+100+150= 1,1 milliónál tartunk.

Ha ezzel ki tudunk békülni, akkor rendeljük meg.

Tételezzük fel, hogy a beltéri egység fel van szerelve, és be van csövezve a bojlerrel együtt a készülékekhez mellékelt szerelési és üzembe helyezési utasítás szerint tökéletesen.

Hőszivattyú üzembe helyezése

Ekkor hívhatjuk az INNOCELL által engedélyezett üzembe helyező céget például Budapesten a Klímaexpressz Kft-t. A szakavatott és hatósági engedéllyel rendelkező cég szakszerűen felszereli a kültéri egységet, és elvégzi a beltéri és a kültéri egység közötti munkagáz vezetékek, valamint a villamos vezetékek kiépítését. Ellenőrzi a munkagázok nyomását (R 410 üvegház hatású fluor tartalmú munkagáz ugyanolyan, mint a hűtőszekrényünkben lévő gáz, amit a kompresszor cirkuláltat). Felprogramozza a készüléket, elvégzi az üzembe helyezést úgy, hogy a készülék a legközelebbi fali villamos csatlakozóba van bedugva. Ezzel az üzembe helyezés befejeződött, és a berendezés műszakilag alkalmas a lakás fűtésére, valamint a szükséges mennyiségű használati meleg víz elkészítésére.

Ekkor tartunk kb. 1,2 millió forintnál. Az üzembe helyezés költségei pontosan fenn vannak az üzembe helyező cég honlapján. Ekkor már fűthetünk csak még egy kicsit drága az üzem, ugyanannyi, mint a földgázzal volt idáig.

Ügyintézés, ami pénzt hoz a házhoz

Ekkor következik a „H” azaz „Hőszivattyú” tarifás óra igénylése a helyi villamos szolgáltatónál. Ehhez le kell szednünk a szolgáltató honlapjáról az általa minősített és engedélyezett villanyszerelők listáját, és kiválasztani közülük azt a szakembert, akivel a munkát (szabványos mérőórahely és vezetékek kiépítését) el akarjuk végeztetni. 

Sajnos ez is mintegy 100 ezer forintba fáj, de muszáj megfizetnünk, különben nem kapunk „H” tarifás órát, amivel a fűtési költségünk szinte megfeleződik.

Ha a villanyszerelő végzett, akkor kapunk tőle egy igazolást, hogy a mérőhely szakszerűen lett kiépítve. Kapunk a hőszivattyú üzembe helyezőjétől is egy igazolást, hogy az szakszerűen lett beépítve, és a készülék teljesítmény és hatásfok adatai megfelelnek a szabványban előírtaknak. Az INNOCELL is ad egy papírt, amivel igazolhatók a berendezés adatai. Ezzel a három papírral (és óriási türelemmel) elkezdhetjük megigényelni az új „H” tarifás órát.  Ekkor tartunk kb. 1,3 milliónál, de ígérem, több költség nincs, csak öröm, kényelem, és pénzmegtakarítás.

Természetesen az óra felszerelése díjmentes. Az áramszolgáltató nem érdekelt az ügyletben, így általában nem kapkodja el a dolgot.

Ha már belejöttünk a szolgáltatói mérőórák ügyintézésébe, akkor elkezdjük a gázóra megszüntetését, mert különben fölöslegesen fizethetjük havonta az úgynevezett rendszerhasználati díjat. Valószínűleg a gázszolgáltató is lehúz egy kis pénzzel a gázóra szabályos leszerelésekor, de ez már lelkileg nem a mi kis hőszivattyús költségkeretünket terheli elméletileg.

Meg egyébként is, legyünk büszkék, hogy nem fosszilis tüzelőanyaggal fűtünk, hanem megújulóval!

Gratulálunk, hogy Ön is a környezetbarát és olcsó fűtési rendszert választotta!  

 

Innocell levegős hőszivattyú, fűtési rendszer